Cikksorozatunkban bemutatjuk azokat a játékosokat, akik nálunk a Hegyvidék UFC-nél kezdték el labdarúgó karrierjüket és jó úton haladnak a magyar vagy a nemzetközi ismertség felé ebben a remek sportban. Őket kérdezzük eddigi pályafutásukról, céljaikról, emlékeikről és mindenről, ami alakította pályafutásukat az évek alatt.

Mostani cikkünk főhőse egy olyan fiatalember, aki nálunk kezdte a labdarúgást, mostanra pedig a Liverpool, Atalanta, Ajax hármas ellen készülhet felnőtt csapata a BL főtáblán.
Zsombor öt évet focizott klubbunk kötelékében. Ügyvezetőnk Geress Zoltán, jelenlegi U13-as edzőnk Horváth Csaba és az alapítás óta edzői gárdánkat erősítő Karakas Csaba is segítette a labdarúgás alapjainak elsajátításában fiatal főhősünket, aki a tehetségével és itt szerzett ismereteivel felkeltette a Vasas Kubala Akadémia szakmai stábjának is a figyelmét, így 5 év után az angyalföldi piros-kékeknél folytatta útját a profi futball felé.
Belső hátvédként folyamatosan korosztálya kiemelt játékosai között volt számon tartva és a Vasasnál folyamatosan meghatározó játékosa volt nemcsak korosztályának, de az eggyel idősebbeknek is.
Dannone Kupát nyert 2015-ben, aminek hála 12 évesen kijutottak Marokkóba a korosztályos világbajnokságra. 2017-ben NIKE Premier Kupát nyertek, ezt követően U17-es bajnokságban végeztek első helyen, aminek köszönhetően visszajuttatták a csapatot a legmagasabb utánpótlás bajnokságba, majd kapva kapott az élet által kínált lehetőségen és Dániába költözött, ahol a tavalyi Superligaen bajnokának utánpótlásában próbál szerencsét. Időközben behívták a magyar U17-es válogatottba is. Távolról úgy hangzik, hogy Zsombinak minden könnyen megy, ám ez nem ilyen egyszerű, mint ahogy látszik, a légiós élet főleg ilyen fiatalon az egyik legnehezebb műfaj.

Kicsit bemutatva ezt a dán csapatot a tudomány mai állása alapján, az ottani bajnokság legdrágább keretével rendelkeznek, illetve sikerült bekerülniük idén Európa szűk elitjébe, így a BL főtáblán mutathatják meg magukat játékosaik. Igen kiterjedt megfigyelői hálózatokkal, folyamatosan kutatják a világ minden táján fellelhető tehetséges játékosokat, akik beleillenek az elképzeléseikbe.
Hogy jó helyen van-e Zsombi? A klub honlapján a következő kezdőmondat szerepel: "Skandinávia legjobb labdarúgó akadémiája". Nem is olyan régen az UEFA Ifjúsági BL-ben szerepelve ez a keret a negyeddöntőig jutott, tehát benne volt európa 8 legjobb utánpótlás csapatában.

K: Hogy érzed magad Dániában, milyen a kinti élet magyarként?
PZS: Jól érzem magam. Beilleszkedtem, elfogadtak, a tavalyi évem kifejezetten jól sikerült végig kezdő voltam a meccseken, az U17-es csapattal pedig kupagyőztesek lettünk. Persze nem könnyű magyarnak lenni egy idegen országban, idegen kultúrában és sokkal többet várnak el tőlem, mint egy dántól. Egy magyarnak a sor végére kell állni és lépcsőről lépcsőre bizonyítani többet és még többet. Itthon ha válogatott vagy, kiemelt vagy, Dániában a csapatomban szinte mindenki válogatott.

K: Hogy emlékszel vissza a Hegyvidéknél töltött időszakra?
PZS: Nagyon jó időszak volt, szeretettel gondolok az ott eltöltött évekre. Öt évesen kerültem oda, ott sajátítottam el a foci alapjait. A bátyám is ott kezdte a futballt, minden délutánt a TF pályán töltöttünk az egész családommal.

K: Mi a különbség az itthoni és a kinti edzések, foci között?
PZS: Intenzívebbek és gyorsabbak az edzések. A nagy különbség a mentalitásban és a hozzáállásban van.

K: Tartod a kapcsolatot régi Hegyvidékes csapattársaiddal, edzőiddel?
PZS: Igen. Sokukkal a mai napig jóban vagyok. Beszélgetünk a neten, ha itthon vagyok összefutunk. Geress Zoli bá és Horváth Csaba bá volt, hogy a meccseimre is kijöttek a Vasas pályára.

K: Mesélj kérlek, hogy kerül Budapestről egy fiatal, tehetséges játékos hirtelen Dánia egyik legnagyobb klubjába?
PZS: 2017-ben a Vitesse központban már játszottam az FCM ellen, ahol kinéztek maguknak, majd a ChampSport ügynökségen keresztül kerültem próbajátékra a klubhoz 15 évesen, a 17 évesek között játszottam Hamburgban a Hamburger SV ellen. Bemutatkozásom jól sikerült, mert 2018-ban többször voltam a klubnál, a következő lépés pedig az volt, hogy havonta 3 napra kihívtak minden költséget állva. 2019-ben pedig már aláírtam a szerződést, miután kivásároltak a Vasasból.

K: Ha tanácsolhatnál valamit egy Hegyvidékben focizó tehetséges kis srácnak mi lenne az?
PZS: Merjen nagyot álmodni! Küzdjön keményen és kitartóan! Én soha sem a könnyebb utat választottam, mindig megléptem egyedül a lehetőségeket, soha nem vártam másra és segítségre!

K: Beszéljünk egy kicsit a jövőről, hogy látod a helyzetedet, mik a következő fontos lépcsőfokok pályafutásodban?
PZS: Még nagyon a pályafutásom elején vagyok. De azt gondolom, nagy dolog egy ilyen csapatban edzeni, fejlődni, játszani. Európa egyik legjobb utánpótlás nevelő akadémiája, BL negyeddöntős csapat, idén az U19-es dán bajnokságot veretlenül vezetjük. 17 éves vagyok, külföldön, nagy ugrás az U19, mivel nálam jóval idősebb játékosok játszanak a védelemben, ugyanis Dániában 20 éves játékosok is visszajátszhatnak. Egyenlőre a jelenre koncentrálok, keményen dolgozom aztán meglátjuk, mit hoz a jövő.

K:Melyik képességeid a legfontosabbak a pályán?
PZS: Határozott és kemény vagyok, emellett jól látok a pályán, jó a fejjátékom és használom mind a két lábamat.

Zsombival folytatott beszélgetés során még egy fontos részt idéznék tőle, ami jól mutatja, hogy egyik út sem könnyű, ám töretlen hitnek és akaratnak biztosan meg lesz az eredménye:
"Persze nem minden csillogás kint, például utálom az állandó rossz időt, az emberek zárkózottságát, hogy ebédre nincs meleg étel, a család hiányát, az egyedüllétet, a kiszolgáltatottságot. De ha újra kezdhetném, akkor sem cserélném el ezeket az éveket semmiért!"

(Képek: FC Midtjylland hivatalos oldala)